A Szironta Együttes 2004 decemberében találkozott először a magyar fejlesztésű hangolt-nyeles csengettyűkkel. Jelenleg 107 db, F4-H7 hangterjdelemben megszólaló csengettyűvel rendelkezik. A 2016-os hangszerfejlesztés után ezek a hangszerek elsősorban a ritmusfejlesztést és az utánpótlás-nevelést hivatottak szolgálni, a zeneóvodai, iskolai szakköreinken használjuk, valamint a Besnyői Népdalkör Csengettyűs Csoportja is ezekkel a hangszerekkel fejleszti repertoárját.
De hogyan is jöttek létre ezek a hangszerek?
Japánban hangolt csengettyűket állítanak elő gyermekeknek. Vaslemezből préselik, különböző színekre festik. Ezek tulajdonképpen gyermekjátékok, így a hangolásuk sok esetben nem kielégítő.
A magyar Xilo-Ton Kkt. hangszergyártó cég a Frankfurti Zenei Vásáron állította ki először az iskolás gyerekek számára készített ritmusjátékkészletét, melyben számos ütőhangszer, többek között három csengettyű is megtalálható volt. Ezek a csengettyűk a japán játékcsengettyűk alapján készültek, mélyebb-, közepes hangmagasságú és magas hangú kivitelben. Nem voltak hangolva, hangmagasságuk a méreteik függvényeként véletlenszerűen alakult. Ezekre a kis csengettyűkre figyelt fel az egyik legnagyobb német hangszergyár svájci kirendeltségének igazgatója, majd hangolt sorozatot rendelt a magyar gyártótól. A Xilo-Ton Kkt.-nek több hónapig tartó kísérletezés után első nekifutásra az 1990-es évek közepén 27 darab, kromatikusan hangolt csengettyűből álló sorozatot sikerült előállítani. A további fejlesztések eredményeképpen ma már majdnem négy oktáv csengettyű áll rendelkezésre.
A kísérleti hangszerek előállítása közben kiderült, hogyha ezeket a japán minták alapján készítjük, az utólagos hangolásuk megoldhatatlan. Ahhoz, hogy hangolni lehessen, a méreteiket kellett megváltoztatnunk. Rendkívül költséges volt az előállításukhoz szükséges szerszámok, sablonok megtervezése és kivitelezése. Ezek pontosságától függ ugyanis a hangszerek hangolására fordítandó idő. Ha túl hosszú egy csengettyű hangolása, akkor nagyon magas lesz a gyártó önköltsége, vagyis irreálisan sokat fizet majd a vásárló.
A gyártás során az alapanyag megválasztása is nagy gondot jelentett, mert ha az anyag túl puha, akkor a belőle préselt
csengettyűnek nincs hangja. Ha túl kemény, akkor a gyártás során “megszakadhat” az anyag, tönkre mehet a munkadarab.
Az alapanyagok vegyi összetétele, az adalékanyagok aránya határozza meg a használhatóságukat.A kísérletek elején rövid idő alatt rájöttünk arra is, hogy a hangszerek hangolásához szükséges hangoló berendezéseket, mérőeszközöket lehetetlen megszerezni. A kereskedelemben kapható hagyományos hangolók erre a célra nem megfelelőek. Az ezekkel való méregetés olyan időigényes, olyan körülményes, hogy alkalmazásukkal a hangszerek előállításnak üzleti szempontból nincs realitása. A jelenlegi számítógépes hangolóapparátus eredetileg a dallamjátszó ütőhangszerek, xilofonok, vibrafonok hangolására készült. Ennek segítségével oldható meg a csengettyűk hangolása is. A készülék a félhang távolságát száz részre (centekre) osztja, míg a felhangok hangolásakor, ellenőrzésekor pedig ezer részre (tizedcentekre). Hangolás folyamán a munkadarab mérésekor a képernyőn folyamatosan látható a frekvenciaváltozás. Nagy gondot jelent még a félkész csengettyűk állandó hűtése is, mivel felmelegedett állapotában mások a frekvenciaértékei.
A viszonylag olcsó Xilo-Ton csengettyűk F1-A4 hangterjedelemben kiválóan helyettesíthetik a Malmark és Schulmerich harangok megfelelő regiszterét. Sőt, bizonyos tekintetben a Xilo-Ton csengettyűk hangzása szebb, fényesebb a bronzból készült “testesebb” amerikai testvéreinél.
A vásárlói igényeket kielégítve pár éve állványra is szereltük a haragokat, ezzel egy új ütőhangszert alkottunk meg az állványos
csengettyűt. A hangszerek kétsoros elrendezése a zongora billentyűzetének felel meg. Egysoros – kromatikus – változatban, vagy
más elosztásban is a gyártótól megrendelhetők. (Pentaton hangsorok, distancia hangsorok, egészhangú hangsor stb.) A verő típusától függően gumi- vagy textilverővel megütve lágy, faverővel kemény hangzás érhető el. Négykezes játékban akár többszólamú művek is megszólaltathatóak rajta. Dallamjátszó hangszerként a nyeles csengettyűk méltó kiegészítője.”
Köszönjük Balázs Oszkárnak, a magyar csengettyűket gyártó Xilo-Ton Kkt. volt társtulajdonosának a leírás elkészítéséhez nyújtott segítségét!